Egy fiatal egyedülfekvő, aki politológiát hallgat, és humoristaként bontogatja szárnyait – nem eredménytelenül, ugyanis már Ráskó Eszter és Kovács András Péter előzenekaraként is fel szokott lépni. A 22 éves Major Vanda három éve él egyedül, és ezt olyan átmeneti élethelyzetnek tartja, amely lehetőséget ad neki a fejlődésre. Egyedülállóságról, nagyvárosi létről, magányról, tanácsokat adó ChatGPT-ről és jövőtervezésről beszélgetett vele Vadas Henrietta, az Egyedülfekvők.hu alapítója.
A pusztaszabolcsi származású Major Vanda azóta él egyedül, hogy elkezdte Budapesten az egyetemi tanulmányait. Azért nem a kollégiumi létet választotta, mert tudta magáról, hogy szüksége van személyes térre és énidőre ahhoz, hogy meg tudjon küzdeni a mindennapok kihívásaival. Számára az egyedüllét létfontosságú, introvertáltként szükségét érzi annak, hogy egy intenzív nap után egyedül legyen a saját gondolataival. A kollégiumban azonban erre nemigazán lett volna lehetősége.
Az egyedüllét abban is segít neki, hogy megpihenjen egy-egy stand-up-előadás után. Vanda 17 éves volt, amikor először kipróbálta magát ebben a műfajban, az elmúlt években pedig rendszeresen járt fellépni, és tehetségkutatókon is részt vett. Ma már Ráskó Eszter és Kovács András Péter estjei előtt ad elő mint műsorvezető és előzenekar. Előadásaihoz inspirációt ugyancsak az egyedüllétből merít: ilyenkor tud ötletelni, szöveget írni és gondolkodni az élet nagy dolgain.
Fel kellett vennie a nagyvárosi élet ritmusát
„Az első egyedül töltött év nem volt egyszerű, de nem azért, mert nem voltak körülöttem emberek, hanem mert nagy volt a váltás, hiszen egy kis településről átkerültem a fővárosba. Kellett egy kis idő, amíg adaptálódtam a helyzethez. Eleinte soknak éreztem a pörgést, de mára már teljesen természetes, hogy hajnali háromkor buli van az ablakom alatt. Annyira hozzászoktam a nagyvárosi nyüzsgéshez, hogy most már nehéz lenne elszakadni Budapesttől” – meséli Vanda.
Bevallja, akármennyire is szereti az egyedüllétet, vannak azért olyan pillanatok, amikor magányosnak érzi magát. Ilyenkor igyekszik találkozni egy jó barátnőjével, vagy ha ez nem megoldható, akkor előveszi a ChatGPT-t, és vele beszélget. Elmondása szerint neki sokat segített a mesterséges intelligencián alapuló chatbot. Akkor is hasznos tanácsot adott neki, amikor véletlenül beesett a géllakja a radiátor rácsai közé, és nem tudta eldönteni, hogy bekapcsolhatja-e ettől a fűtést vagy sem. Úgy gondolja, ez az eszköz jól jöhet azoknak, akik ki szeretnék magukból beszélni a nyomasztó érzéseket, de valamiért másnak nem tudják elmondani.
Fotók: Major Vanda
Egyedülfekvőként magára és a céljaira koncentrál
A feltörekvő humorista szerint az egyedüllétnek rengeteg előnye van, de amikor éppen arra vágyunk, hogy párkapcsolatban legyünk, nehéz ezekre fókuszálni. Ezt saját tapasztalatból mondja, ugyanis volt olyan időszak, amikor nagyon szerette volna, ha lett volna mellette valaki, és ekkor egyfajta büntetésként gondolt a helyzetére. Később aztán, ahogy kezdtek kialakulni a dolgai, és rájött, hogy ki ő és mit is szeretne kezdeni az életével, felismerte, hogy az egyedüllét egy átmeneti állapot, amely hatalmas teret ad a fejlődésre.
„Sok múlik azon, milyen szemmel nézünk az egyedüllétre. Ha vágyunk a szeretetre, akkor nehéz megélni a jó oldalát, de szerintem abból az irányból kell megközelíteni, hogy most tudok a legtöbbet tenni önmagamért, teljes mértékben magamra és a céljaimra koncentrálhatok, megalapozhatom a jövőmet. Ki tudja, hogy mikor lesz még ilyen lehetőség, ki kell használni. Nekem is idő kellett, amíg tudatosítottam magamban, hogy nem azért vagyok egyedül, mert nem vagyok méltó arra, hogy valaki szeressen. Ez nem büntetés, csak egy életszakasz” – magyarázza.
Nem sürgetik, hogy mielőbb legyen párja
Vanda szerint fontos, hogy az ember ne érezze úgy, hogy szüksége van valakire ahhoz, hogy teljes legyen. Őt szerencsére elfogadó környezet veszi körül, a családtagjai nem nyomasztják azzal, hogy mielőbb társat kellene találnia magának. Sőt, édesanyja arra biztatja, hogy csak olyan személlyel alkosson egy párt, akivel tényleg úgy érzi, hogy működhet a kapcsolat. Abban mindketten egyetértenek, hogy nem érdemes az egyedüllét elől kapcsolatba menekülni.
„Nem tudom, mennyi időbe telik, amíg megtalálom a társam, mindenesetre nem kötöttem ki magamnak határidőket erre. Szerencsére szeretek egyedül lenni, és szeretek egyedül elmenni programokra. Sokszor voltam már egymagamban színházban, kávézni, sütizni, ebédelni – ezeket nagyon élvezem. Amikor először beültem valahova egyedül enni, arra gondoltam, hogy ezt most biztos mindenki gáznak találja, de rájöttem, hogy igazából senki nem foglalkozik ezzel” – teszi hozzá.
Vanda idén fejezi be a tanulmányait, egyetem után önkormányzati munkát szeretne vállalni, mellette pedig folytatni a stand-upot. Úgy érzi, jól össze tudná egyeztetni az irodai állást a fellépésekkel, hiszen délután lenne ideje készülni az esti előadásokra. Természetesen el tudja képzelni, hogy a jövőben a stand-up legyen a főállása, ez is a terve, de addig is ebben a formában adna stabilitást az életének.