Folyamatosan formálódnak a társadalmi normák, ezzel együtt az emberek szokásai is átalakulnak, és új életstílusok jelennek meg. Napjaink egyik legfeltűnőbb jelensége az egyedül élés, amely a világon és Magyarországon is egyre nagyobb teret hódít. Az egyszemélyes háztartások száma az elmúlt évek során erősen megnövekedett, és a jövőben előreláthatóan folytatódni fog ez a tendencia. Az egyedül élők csoportja már most meghatározó részét képezi a társadalomnak, éppen ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani rájuk.
Az Euromonitor International piackutató intézet adatai szerint az egyedül élők száma világszerte rohamosan emelkedik. Míg 1996-ban összesen 153 millió főt számláltak, addig 2011-re ez az érték 277 millióra nőtt, ami 15 év alatt mintegy 80 százalékos ugrást jelent. A 2023-as adatok azt mutatják, hogy ez a szám már elérte a 484 milliót. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyszemélyes háztartások világszerte az összes háztartás egyötödét teszik ki.
Az Amerikai Egyesült Államokban az egyszemélyes háztartások száma 1960 óta több mint az ötszörösére nőtt, az akkori 6,9 millióról 2022-re 37,8 millióra emelkedett. Az egyedül élés egyre gyakoribb életmód Japánban is, ahol 2020-ban az egyszemélyes háztartások száma meghaladta a 21,15 milliót, ami az ország összes háztartásának közel 38 százalékát teszi ki.
Az Eurostat 2023-as adatai alapján az Európai Unióban a közel 200 millió háztartásból több mint 73 millió egyfős. Az országok közötti összehasonlításban Észak-Európa, azon belül is Svédország, Dánia és Finnország az éllovasok, ahol az összes háztartás mintegy 45-50 százaléka egyszemélyes.
Több mint 1,4 millió magyar él egyedül, legtöbben 30-64 év közöttiek
Ez a jelenség hazánkban is megfigyelhető. A magyarországi népszámlálási adatok azt mutatják, hogy míg 1970-ben alig több mint 590 ezer egyszemélyes háztartás létezett, addig 2010-re ez 1,3 millióra növekedett. A legfrissebb, 2022-es adatok szerint pedig meghaladta az 1,4 milliót. Ez azt mutatja, hogy ma Magyarországon minden hetedik ember egyedül él, és a háztartások arányait tekintve minden harmadik háztartás egyfős.
Amennyiben korcsoportok szerint vizsgáljuk a hazai egyszemélyes háztartásokat, akkor kiderül, hogy a legtöbb egyedül élő 30-64 év közötti (több mint 691 ezer fő). Őket követik a 65 éves és annál idősebb személyek (több mint 614 ezer fő). A 30 évnél fiatalabb egyedül élők vannak a legkevesebben, az ő számuk közel 119 ezerre tehető.
A hazai egyedül élők aránya vidéken és a városokban eltérően alakul: míg a városi területeken az egyfős háztartások éppen meghaladják a 30 százalékot, addig vidéken ez körülbelül 23 százalékra tehető. Talán nem meglepő, hogy Budapesten élnek a legtöbben egyedül, ahol az egyfős háztartások aránya megközelíti a 45 százalékot.
Az egyedül élés a jövőben egyre népszerűbb életforma lesz. Az előrejelzések azt mutatják, hogy világszinten az egyszemélyes háztartások 2040-re abszolút értékben 48 százalékkal fognak növekedni, amely jelentős demográfiai változást és egy új, változó berendezkedésű életvitelt vetít előre. Eric Klinenberg szociológus szerint ez a korszakos átalakulás merőben átformálhatja a magunkról és a kapcsolatainkról alkotott képünket, mivel az egyedül élők kivétel nélkül minden társadalmi csoportra hatással vannak. Sőt, mi több, még a városok építészetét és a gazdaságot is átalakítják.*
*Forrás: Eric Klinenberg: A magam útján. Miért jó egyedül élni? Bookline Kiadó, Budapest, 2013