Till Anilla szakmáját tekintve bolygóegészség-kutató, a mindennapokban pedig rutinos egyedül utazó, aki végigjárta már a híres El Caminót és a 2550 km hosszú Országos Kékkört. Utóbbit 72 nap alatt tette meg, túrázásáról pedig dokumentumfilm is készült. Motivációról, félelmekről és egyedül utazással kapcsolatos tévhitekről mesélt Vadas Henriettának, az Egyedülfekvők.hu alapítójának. Nem utolsósorban hasznos tippeket és tanácsokat is adott arról, mire figyeljen az, aki egyedül tervez útnak indulni.

Till Anilla rengeteg helyen járt már a világban. Amerikába teljesen egyedül utazott ki, méghozzá elég fiatalon, 18 évesen. Első nagyobb túrája, amelyet egyedül tett meg, a híres zarándokút, az El Camino volt, ahova elsősorban a kalandvágya vezette. Ezt követte nem sokkal később az Országos Kékkör, amelyen nemcsak azért indult el, hogy más minőségben tudjon kapcsolódni önmagához, hanem azért is, hogy jobban megismerje Magyarországot.

„Az El Camino előtt már volt némi tapasztalatom abban, milyen egyedül elutazni valahova, de ez a zarándokút merőben más volt, mivel nem tudtam pontosan, milyen egy teljes hónapon át gyalogolni. Első nap kétségbe is estem, hogy rossz ötlet volt ez az egész, a sírás is elkapott, de már nem akartam megfutamodni, így elindultam. Azóta megtanultam, hogy nálam mindig a túra elején vannak a legnagyobb hullámvölgyek, és általában a harmadik nap jön el a mélypont. Szerencsére ezen egy kis tudatossággal túl tudok lendülni” – mondja Anilla.

Ma már egyre természetesebb és elfogadottabb, ha valaki egyedül indul útnak

A családja eleinte féltette őt, de mára már hozzászoktak a gondolathoz, hogy sok esetben egyedül utazik. Anilla külön módszert talált ki arra, hogy kevesebb aggódó üzenetet kapjon út közben a szeretteitől: megosztotta mindenkivel a tartózkodási helyét, így a Google térképen bármelyik családtagja láthatja, hogy éppen merre jár. Ez némileg megnyugtatja őket.

„A szüleink és a nagyszüleink generációjának teljesen új dolog az egyedül utazás, hiszen az ő idejükben nem volt erre ilyen sok lehetőség, mint most. Érthető, miért idegen ez nekik. Valamennyi félelem természetesen bennem is szokott lenni, ha ismeretlen helyre megyek, de ez az érzés soha nem volt olyan erős, hogy visszatartson attól, hogy elmenjek valahova. Útitárs nélkül is elindulok, mert úgy gondolom, hogy akkor is szerezhetek életre szóló élményeket, ha senki sem tart velem” – magyarázza.

Fotók: Till Anilla

Az egyedül utazás sok mindenre megtanítja az embert

Anilla azért szeret egyedül utazni, mert így kényelmesebben tudja eltölteni az idejét, túrázáskor pedig letisztulnak a gondolatai, ezáltal kiegyensúlyozottabb lesz. Az a véleménye, hogy egyedül utazva sok előnyre szert tehetünk. Fejleszthetjük a problémamegoldó képességünket, erősíthetjük az önbizalmunkat, és tesztelhetjük azt is, mennyire vesszük rugalmasan az akadályokat. Sőt, új ismeretségeket is köthetünk, hiszen számos alkalom adódik egy ilyen út során a másokkal való kapcsolódásra. 

„Sokan azt hiszik, ha egyedül indulnak útnak, akkor végig egyedül lesznek, pedig ez nem így van. Ilyenkor még több is a lehetőség az ismerkedésre, a közös programokra. A szabadság is vonzó lehet, hiszen nem kell máshoz alkalmazkodni és folyamatosan egyeztetni a terveket. Szerintem soha nem késő egy ilyen kalandba belevágni, ezt kortól függetlenül bármikor el lehet kezdeni” – jelenti ki lelkesen Anilla.  

A világutazó szerint számos tévhit nehezíti az egyedül utazás megítélését. Sokan azt gondolják, hogy egymagunkban elutazni valahova jóval költségesebb, mint másokkal. Szerinte ez nem feltétlenül igaz. Ő például azt tapasztalja, hogy így olcsóbban is ki lehet jönni, főleg, ha rugalmasak vagyunk a szállást illetően. Azt is tévhitnek tartja, hogy a hostelekben csak ivós fiatalok vannak. Anilla számos alkalommal aludt ilyen helyeken, és bizton állítja, hogy nem így van, más korcsoport is igénybe szokta venni ezt a szálláslehetőséget. Minket is arra biztat, ha tehetjük, adjunk egy esélyt a hosteleknek.

De mire figyeljünk pontosan, és hogyan vágjunk neki egyedül egy utazásnak? Anilla tippjei, tanácsai:

  1. Kezdjük kicsiben! Anilla szerint nem kell rögtön egy tengerentúli úttal indítani, mert az komoly mélyvíz lehet annak, aki még soha nem utazott egyedül. Először rövidebb utakat tervezzünk be: menjünk el egyedül egy hétvégére, töltsünk el valahol egy-két éjszakát, következő alkalommal pedig már meghosszabbíthatjuk az utazás idejét. Ha még nem repültünk egyedül, akkor először utazzunk el egy közeli helyre, amit biztonságosnak érzünk. De akár csoportos utazáson is részt vehetünk, ahol sokszor a programok megszervezésével sem kell bajlódnunk, hiszen mindent megterveznek helyettünk. 
  2. Informálódjunk! Utazás előtt tájékozódjunk arról, hogy mi várhat ránk az út alatt. Olvassunk hiteles beszámolókat, és kövessünk be a közösségi médiában olyan bloggereket, vloggereket, akiktől tanulhatunk és inspirálódhatunk. 
  3. Nézzük meg a szállás és a kiválasztott programok értékelését! Szállás esetén különösen fontos, hogy olyan helyet válasszunk magunknak, amelynek jó visszajelzései vannak. Ne foglaljunk le semmit anélkül, hogy ezt ne ellenőriztük volna le! Anilla szerint egy hostel is ideális alvóhely lehet, bizonyos szállásokon külön női és férfi szobákkal is találkozhatunk. Ugyanakkor nemcsak a szállás, hanem a szabadidős programok esetében is érdemes megnézni, milyen értékeléseket kapott eddig az adott szolgáltató.
  4. Vigyázzunk a biztonságra! Ha egyedül utazunk, akkor soha ne valós időben posztoljunk magunkról és a meglátogatott desztinációról. Jobb, ha a kép megosztásakor már máshol járunk, így nem tudnak bennünket lekövetni. Anilla azt is fontosnak tartja, hogy ne mondjuk el idegeneknek, hova megyünk, hol alszunk és mit csinálunk pontosan. Szerinte nem kell azzal foglalkozni, ha valaki megsértődik azon, hogy nem osztjuk meg vele ezeket az információkat, a biztonság mindennél fontosabb!
  5. Telefon, víz, fényvédő mindig legyen nálunk! Anilla szerint egy egyedül utazó táskájában mindig ott kell lennie a telefonnak, amivel baj esetén tud jelezni vagy segítséget kérni. Legyen nálunk kellő mennyiségű víz, amivel hidratálni tudjuk magunkat, és tegyünk be magunkhoz fényvédőt is, hogy megelőzzük a leégést. Emellett jó, ha van nálunk étel és kabalakaja – utóbbit csak akkor együk meg, ha már nagyon nincs kilátásban, hogy ételhez jutunk aznap. Ha túrázni megyünk, akkor pedig a hosszú nadrágot se felejtsük otthon, hiszen ez jól jöhet a kullancsok ellen, és persze az is javunkra válhat, ha megfelelő túracipővel és vízálló kabáttal indulunk neki a gyaloglásnak.